Pár hónapja jelent meg Mörk Leonóra interjúkötetete, amelyben Dr. Bagdy Emőkét, Dr. Csernus Imrét, Feldmár Andrást, Jakabffy Évát, Somát, Szondy Mátét és jómagamat kérdezett meg, vajon mi az oka annak a szédületes vámpírkultusznak, ami korunkat jellemzi.

Erdélybe utazom holnapután reggel. Egyedül, kocsival, hosszú vezetéssel. Ez korábban nem okozott gondot, elmentem Angliába is - ami azért nincs a szomszédban -, meg keresztül-kasul vezettem USA-t. De most már a szemem nem olyan jó, és ettől nem vagyok olyan bátor és magabiztos.

Féltem is, de elmúlt a félelmem, és most örömmel várom az indulást. Egy alapítvány meghívására megyek, három előadást tartok, de lesz időm bóklászni is a szép vidéken.

Láttam a barátaimmal a 127 óra filmet - hát nem semmi, napok óta ezen jár a fejem. Hogy az ember "szorultságában" mire képes! Már aki. Mert amire a főhős képes volt, arra nem sok ember lenne képes, inkább szépen meghalna. Nem mesélem el, nézzétek meg.

Mint az látható, mérséklődött a blogírási kedvem - mi több, azon töröm a fejem, abba is hagyom. De amíg nem hagyom abba, addig megírom, mi volt-van velem mostanság.

Beteg voltam, még utolsó erőmmel bevánszorogtam a célba, leadtam a Sorsfordító gyerekek kéziratát, majd átadtam magam az influenzának. Már amennyire, mert azért közben voltak halasztahatatlanul sürgős feladatok, azokat megcsináltam, de azért igyekeztem aludni is, meg gyógyulni.

Most már jól vagyok, vasárnap már rövidebb túrán is voltam a nagylányommal.

Készülünk trénertársammal a vasárnapra: kezdődik a Válás és újjászületés szeminárium. Még lehet jelentkezni! Négy alkalomból áll, havonta egy vasárnap.

Ma megvettem a Hölgyvilág magazint, és itt nézegetem magam benne. Egy életút interjú van rólam - nem olyan alapos, mint majd ami a Sikeres nők lapban fog megjelenni, viszont itt hat darab fotó is van - nem viccelek tényleg hat.

Találkozó azoknak, akik nem akarnak találkozni

 

Különös meghívót kaptunk egy Valetin napi találkozóra. Egy találkozóra, amely nem a szerelmeseknek szól, hanem azoknak, akik nem vágynak már találkára, legalább is azzal nem, aki korábban a párjuk volt. Singer Magdolnát, a találkozó egyik szervezőjét kérdeztük arról, hogy mi van a szokatlan meghívás mögött.

Beszippantott az írás, elnyelt, mint a fekete lyuk. Nagyon jó ez az írói, alkotói létezés, nagyon szeretem. Néha nem, néha kínkeserves, de ha nagyon alámerülök, akkor jó lesz egy idő után. Most pont jó, bár várom is a február 15-öt, a leadást.

Ma erővel kimásztam a fekete lyukból, és szünetet tartok, mivel olyan elmaradásaim vannak, mint például hoyg várják előadásaim absztraktjait, és hasonlók. Ha nem tépem ki magam erővel az írásból, akkor nagy bajok történnek, főleg a megbízhatóságomon, szavahihetőségemen esik csorba.

Ma kijött a Hölgyvilág magazin fotósa, és többféle fotót készített, mert ez olyan színes lap, hogy vagy hat fotóval illusztrálják a velem készült interjút, és elmentünk még az erdőszélre is, hogy olyan fotót készítsen, amint épen nordic walkingozom. És hát az történt, hogy belesajdult a szívem, mert ezer éve nem túráztam, mert tél van, mert sok a dolgom, és mert eltört a lábujjam. De olyan nagyon hiányzik!

Jaj, annyifelé szaladgáltam az elmúlt időszakban, és úúúúgy szeretném, ha már nem kellene! Van rá remény, hogy mérséklődnek a feladataim, mivel lecseng a médiakampány, nem kell tévébe, rádióba szaladgálnom, és nem kell különböző lapok újságíróinak interjúkat adnom. (Tegnap voltam éppen a negyedik nagy tévé csatornában, és ez volt az utolsó.) Ezek a tv felvételek megtekinthetőek egyébként a www.juliavagyokesvalok.hu  portálon.